Sosem találnád ki, hol találták meg a világ legrégebbi szívószálát

A világ legrégebbi szívószálai lehetnek azok az 5500 éves, méternyi hosszúságú, ezüst-arany csövek, amelyeket a Kaukázus északi részén találtak a 19. század végén.

A nyolc vékony falú, keskeny, lyukacsos végű csövet 1897 nyarán Majkop közelében, egy domb feltárása során fedezték fel. A leletre emberi maradványokat tartalmazó három sírhely közül a legnagyobbikban bukkantak rá – idézte fel a The Guardian.

A régészek korábban úgy gondolták, a csövekkel a temetési menetben használt baldachinokat támasztották alá, estleg jogarként szolgáltak. Egy orosz kutatócsoport azonban most arra a megállapításra jutott, hogy szívószálak lehettek, amelyekkel egy közös edényből itták a sört.

A leletet a szentpétervári Ermitázsban őrzik.

A tárgyak vizsgálata során kiderült, hogy a több mint egyméteres csövek szelvényekből állnak, és négy csőhöz arany-ezüst bikafigura is tartozik, amelyet a tetejükre húztak.

A kutatók az Antiquity folyóiratban publikált cikkükben írtak elméletükről.

Mint fogalmaztak: i.e. három-kétezer évvel már szokásos volt, hogy hosszú csöveken keresztül ittak. Ez a lelet pedig az eddig megtalált legősibb ilyen “szívószál” lehet.

Az orosz kutatók szerint a szívószállal olyan italt fogyasztottak, amelyet szűrni kellett ivás közben.

Forrás: antiquity.ac.uk

Az új elméletet támasztják alá Iránból és Irakból az i.e. ötödik és negyedik évezredből származó, pecséteken megfigyelt ábrázolások, amelyeken szívószállal isznak. Emellett a kutatók arra is emlékeztetnek, hogy a i.e. harmadik évezredben a mezopotámiai művészetben is megjelentek olyan ábrázolások, amelyeken emberek csoportjai hosszú csöveken keresztül, közös edényből isznak.

Az elméletüket erősíti az a korábbi lelet is, amely Ur város királyi temetőjéből került elő, Puabi királynő sírjából: egy 4500 éves aranyozott nádszár és két fém ivócső. Ezeknek is hasonló, perforált szívófeje volt.

A Majkopnál talált sírból előkerült, nyolc ivócsőből álló készlet tehát nyolc emberé lehetett, akik a sírban talált egyetlen, nagy korsóból ihatták a sört egy temetési szertartáson. A kutatók hozzáfűzték: az egyik cső végében árpakeményítő maradványait találták meg, ez azonban még nem igazolja, hogy sört fogyasztottak vele.

Viktor Trifonov, az Orosz Tudományos Akadémia kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint

az eltemetett emberek mellett megtalált csövek helyzete arra utal, hogy a temetési szertartás fontos esemény volt, és azt egy magas társadalmi rangú személy rendezhette.

Augusta McMahon, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki nem vett részt a kutatásban, úgy értékelte, hogy

az orosz elmélet nagyon meggyőző, a javasolt megoldás fantáziadús, de funkcionális.

Mint rámutatott: a korabeli sörök valószínűleg üledékesek voltak, ezért kellett szűrni őket a fogyasztáskor. Az ilyen szűrős szívószálakat jól ismerték az i.e. harmadik és második évezredben Mezopotámiában is – emlékeztetett.